1.0Ilyen az élethttps://brigittegogh.cafeblog.huBrigittahttps://brigittegogh.cafeblog.hu/author/gogh_brigi/<p>Sziasztok!</p> <p><img class="alignnone wp-image-678 size-large" src="https://brigittegogh.cafeblog.hu/files/2020/09/20200806_200013-600x450.jpg" alt="" width="600" height="450" /></p> <p> </p> <p> </p> <p>Brigi vagyok, az Ilyen az élet blog szerzője.</p> <p>Az iskoláim alapján turizmus-vendéglátás szakon végzett közgazdász. Jelenleg művészeti igazgatást tanulok.</p> <p>2009 óta írok, pontosabban 9 éves korom óta. Egy lelki abúzus vagy ha úgy tetszik cyber bullying áldoztaként ezt láttam egyetlen menekülési útvonalnak. Azóta írok. A jelenlegi nem az első blogom. Korábban már voltam próbálkozásaim, de mind kudarcba fulladtak.</p> <p>Egészen a gimnázium végéig színházi dramaturgnak készültem, de az akkori magyar tanárom annyira nem hitt bennem, hogy szó szerint a szemembe mondta, hogy abszolút nem érzi azt, hogy nekem valaha is írnom kéne. Ez annyira összetört, hogy feladtam minden ilyen irányú ambícióm és elsőként jelöltem meg a Budapesti Gazdasági Egyetem turizmus-vendéglátás szakát, ahová aztán elsőre fel is vettek.</p> <p>A színház 2017 októberében került újra az életembe. Igaz akkor már egészen máshogyan. Újra írni kezdtem. Színházakról, előadásokról, emberekről.</p> <p>Aztán mégis a szállodaiparban kötöttem ki. A koronavírus kitöréséig housekeeping supervisor (emeleti gondnoknő) voltam egy nagy szállodaláncnál. Imádtam a munkám, de nem elégített ki.</p> <p>Én mióta az eszemet tudom színházba képzeltem el magam. Színházba, emberek között… Hát ezért jött a Károli Művészeti menedzser/ igazgatás szaka.</p> <p>A blogon elsősorban történeteket mesélek, megosztom veletek a gondolataimat, érzéseimet, és saját, néha különös véleményemet a világról és a benne történő eseményekről. Mesélek még a kapcsolatainkról egymással és önmagunkkal, írok nőkről, szerelemről, küzdelmekről és a boldogságról is. </p>richhttps://brigittegogh.cafeblog.hu/files/2020/09/20200806_200013-150x150.jpg150150